Volt egyszer egy kisváros, ahol élt 3 testvér, Antal, Róbert és Krisztián. Nagypapájuk, az idős prímás imádta őket, akárcsak édesapjuk, aki - remélvén a családban örökletes zenei tehetségüket, - egy napon gitárral lepte meg a három fivért. „Drága fiaim, egy gitárra futja csak…”, mondta az apa, és ezzel kezdetét vette egy nem mindennapi mese.

A három testvér egymás kezéből kapkodta a hangszert. Az első akkordokat nagybátyjuk tanította, amiért igazán hálásak voltak. A zenélés és éneklés iránti csodálatukat látva szüleik nagy áldozat árán, de boldogan vásároltak még két hangszert, hogy immáron mindhárman együtt játszhassanak. Rövid idő alatt sikerült a gitározás minden fortélyát elsajátítaniuk.
 
A Fivérek szerencsét próbáltak az élet egyéb területein is, polgári szakmát szereztek, ám akármerre vitte őket a sors, sosem hagytak fel a zenéléssel. Mint mindenben, a muzsikálásban is mindig az igényességre törekedtek. Hogy ezt a színvonalat elérjék, majd megőrizzék, zenei tanulmányokat folytattak. Tanultak klasszikus és jazzgitározást, énektechnikát, de több különböző stílus alapjait igyekeztek elsajátítani, úgy, mint funky, reggae, folklór. Mindezek mellett tudásukat szívesen adják át másoknak ének- és gitárórák keretén belül.
 
Az első gitár kézbevétele óta eltelt 12 hosszú esztendő szorgalmas gyakorlással, folyamatos képzésekkel, a zenei versenyek mellett számtalan fellépéssel és koncerttel tette őket még sikeresebbé és elszántabbá.
 
Júlia című dalukat hallgatva úrrá lesz rajtunk a vágy, hogy egyszerre halljuk és lássuk is a három fiatal művész különleges gitárjátékát, hiszen hihetetlen sebességgel képesek a húrokat megszólaltatni, nem beszélve énekhangjukról! Mindennek eredményeként egy igazán pörgős, ritmusos, latinos, temperamentumos, szövegében romantikus dal született, amelynek hatására szem szárazon marad ugyan, de test mozdulatlanul biztosan nem!